Alapvetően húskedvelő vagyok. Nagyon nehezen bírok ki egy egész napot hús nélkül, sőt a saláták is leginkább úgy csúsznak, ha egy nagy steak, vagy grillezett halszelet ott figyel mellette. Ettől függetlenül szeretem a tisztán húsmenetes fogásokat is. Ráadásul a morzsás karfiolból – nem vicc – szinte mérgezésig tudom magam tömni. A receptet nagymamámtól örököltem. Úgy tökéletes, ahogy van, pikk pakk elkészíthető, egészséges és ínycsiklandó.
Hozzávalók 4 személyre:
1 nagy fej karfiol
zsemlemorzsa
1 nagy doboz tejföl
fél csomag vaj
2-3 evőkanál olaj
só
Csak semmi fakszni. A hatalmas fej karfiolt megmosom, a felesleges zöld részeket eltávolítom, majd a zöldséget rózsáira szedem. Aztán egy nagy lábasba felteszem főni, a főzővízhez adva egy evőkanál sót. Nagyjából negyed óra alatt olyan állagúra fő, hogy már puha, de még őrzi a friss, roppanós voltát. Én pont így szeretem, és ha már a szárába is könnyen csúszik a hústű óvatosan kiszedem a rózsákat egy szűrőbe.
A lényeg, hogy a felesleges víz lecsepegjen róla. Majd félreteszem őket, amíg a morzsát elkészítem. Mixet készítek az olajból és a vajból, majd amikor már a vaj elolvadt az olajban, rászórom a morzsát. Sajnos nem tudok pontos mennyiséget mondani. Ez nálam tényleg szemmértékre megy, de ne fukarkodjunk a morzsával. Mindig többet készítek, de nem bánom, hiszen a megmaradt morzsát a karfiolok tetejére lehet önteni. Isteni finom, még magában tudnám kanalazni a vajas, ropogós, pirult morzsát!
Az elkészítésénél viszont nagyon észnél kell lenni, mert ha nem figyelünk, a morzsa pillanatok alatt megég. Takarékon, szinte folyamatosan figyelni, kevergetni, forgatni kell. Ha már szép aranybarna, elzárom alatta a gázt. Majd a karfiolrózsákat beleforgatom a még meleg morzsába. Senki ne számítson rá, hogy a morzsa majd egyenletesen bevonja a karfiolt, mert nem fogja. De ennél a fogásnál nem is az a lényeg. Mikor mindegyik karfiolt meghempergettem a morzsában tálalok. Jöhet a tejföl, amennyi jól esik, gazdagon a tetejére, nem érdemes fukarkodni…ahogy az adagokkal sem!:)
