„Mondd meg, mit eszel, és megmondom, ki vagy!”

Molly Bisztrója

Szerelmem, Etyek – Na meg a BBQ!

2015. június 22. - MB_Molly

Mi is lehetne jobb egy hétvégi kikapcsolódásnál, mint egy jó BBQ party. Na persze nem csak úgy, a kertben (nem mintha az nem lenne jó), de akkor már adjuk meg a módját. Mondjuk Etyeken, a szőlőtőkék adta festői környezetben, isteni sült húsokkal, ropogós borokkal, akár a fűben heverészve. Valami ilyesmit gondolhatott a Chefparade, a Nyárspolgár és az Etyeki Kúria, amikor összeborultak a BBQ&Bor elnevezésű gasztroesemény kiötlésekor.

 

etyeki_montazs.JPG

Ki ne szeretne egy ilyen szombatot, pláne, ha jó az idő?! Mivel ez már a harmadik ilyen felfedezőtúra volt - kettőt szépen elszalasztottam - ezért most belevágtam. Irány Etyek! Buszra fel, Etyeken le, dűlőre fel és hello Chefparade Country! Jó hír, hogy távolsági busszal nagyjából 50 perc alatt meg lehet közelíteni a borostyánnal befutott, pergolás, tündéri kis vityilót, amelynek a kertjében rendezték meg a BBQ party-t.

 

bejarat.JPG

 

Hogy pontosan mit is jelent ez? Nem, nem egyszerűen grillre dobált húsokat. Ez sokkal több annál. A barbecue ugyanis a nagyobb darab húsok alacsonyabb hőmérsékleten történő sütése. A hús először szinte megfő, párolódik és csak a legvégén sül úgy igazán. Nem a klasszik, szánkban olvadós élmény. Arra ne számítson senki. Sokkal inkább harapható, jól csúszó húsok, amik egy csöppet sem szárazak. Már csak a pácok és a szószok miatt sem. Mert a BBQ úgy az igazi, ha mindkettő adott. Mivel a húsok hosszú órákon át sülnek, nem árt egy kis pác előtte, hogy kiszáradásmentes legyen, tutira. A már sült húsokhoz pedig jól passzolnak a füstös ízvilággal harmonizáló, fűszerkeverékes mártogatósok. Köszi vadnyugat ezt a mesés sütési eljárást!

Nade, vissza Etyekre, nézzük mit is lehet itt enni. Van marhaszegy, marhaoldalas, a konzervatívoknak csirkecomb és cafatos sertéslapocka, alias pulled pork. BBQ szószok, coleslaw, ciabatta, kemencés zöldségek, némi desszert és borok. Természetesen jófajta etyekiek. Az árak korrektek. Jelezném, hogy mi fél adagokat kértünk a húsokból, amitől simán kifeküdtünk.

 

kaja_arak.JPG

 

Szóval nem kell aggódni, itt a fél adaggal is igencsak jól lakik az ember. A srácok kedvesek, felkészültek és olyan élvezettel kínálják a húsokat, hogy ha egy hatfogásos menü után tévedünk be, akkor is megéhezünk. Mi egyből rámentünk a pulled porkra és a marhaszegyre.

keszulnek_a_husok.JPG

 

Pattintottunk mellé egy kis sült újburgonyát, coleslaw-t, ciabattat és olyan adjunk az élvezetnek módon egy kis vörösbort. Mint a jobb önkiszolgáló éttermekben egy hatalmas tálcára pakolgatod a cuccokat, haladsz szépen végig az asztalok mentén és a végén fizetsz. Mi is így tettünk, aztán befészkeltük magunkat a lugas alá, ahol felzabáltuk Etyeket.

 

kaja.JPG

 

A ciabatta friss volt, igaz semmi nagy extra élményt nem nyújtott, de a húshoz jól passzolt. Imádom a coleslaw-t és bár egyszerűnek tűnik, nem egy könnyű műfaj jó káposztasalátát összedobni. Ízre itt bőven megvoltunk, de a textúra nem volt az igazi. A káposzta kissé erőtlen, lepuhult volt, de az íze  rendben volt. És akkor jöjjön a nap sztárfellépője: a cafatos sertéslapocka.

Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni még most is. A fűszerezés ugyanis nagyon el lett kapva a kellemes ízlelőbimbótánc határán. A textúra kiváló. Nem fulladós, száraz, hanem jóízű, könnyen csúszó darab. Hát ez bejött, ráadásul a fél adag felénél(!) úgy éreztem, hogy itt a vége, kifog rajtam a mennyiség. Persze nem, mert egy jó másfél órás ücsörgés alatt, meg a karcos vörösbor mellett simán lecsúszott az adag. Kóstoltuk a marhaszegyet is, de az valahogy nem jött be. Szó se róla, nem volt rossz. Egyszerűen más a két hús. Mind ízben, mind textúrában, így aztán máshogy is sülnek. Almát a körtével meg ne hasonlítgassuk, ugyebár. Jó volt, de a pulled porkba szerettünk bele. Nagyon. Imádnivalóan. Kérünk még állapotban.

A degeszre kajálás után erőt vettünk magunkon és sétáltunk még egy keveset Etyek dűlőin. Végighaladtunk az öreghegyi pincesoron, megmásztunk néhány dűlőt, hazafelé pedig bepusziltunk még egy fagyit. Sajnálom, hogy nem fotóztam le, pedig a Mennyekbe’ Cukrászda fekete csokija, citromos keksszel házasítva isteni volt. Hatalmas gombócok, 180 forintért, etyeki vendégszeretettel grátiszban.

etyeki_levendula.JPG

Számtalanszor jártam már Etyeken a Piknik alkalmával, amit nagyon szeretek. Most nem volt tömeg. Csend volt, béke, jó kaják, kedves emberek, szép vidék. Remélem, hogy lesz még felfedezőtúra a régióban, mert igazán jó program. Legközelebb is biztosan ott leszek, mert Etyeket (és persze az ilyen isteni kajákat) nem lehet megunni!

 

Magyar gasztroblogok gyűjtőhelye

A bejegyzés trackback címe:

https://bisztromania.blog.hu/api/trackback/id/tr187564342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása