A rebarbarára az emberek többsége valamifajta furcsa ufo zöldségként (vagy gyümölcsként?) tekint. Így voltam ezzel én is, nagyjából két évvel ezelőttig. Aztán belefutottam jónéhány rebarbarás süti guszta, nyálcsorgatós fotójába és úgy éreztem, ennek adni kell egy esélyt…és milyen jól tettem. Az eredetileg Ázsiban, pontosabban Mongólia és Tibet magaslatain őshonos növény kellemesen fanyarkás, sütve remek textúrájú, igazi ínyencség. Nem kell tőle félni, csupán zsenge, friss, szép szálakat választani, meghámozni akárcsak a spárgát és már készülhet is a desszert, szörp, zselé és társai.

Hozzávalók egy 32 cm átmérőjű pitéhez:

500 gramm teljes kiőrlésű liszt

20 dkg hűtött vaj

10 dkg porcukor

2 tojás

2-3 ek. hideg víz

egy csipet só

Rebarbarás töltelék:

5 nagyobb szál rebarbara

10 dkg cukor

1 vanília rúd

3 evőkanál eper lekvár

4 ek. frissen facsart citromlé

1-2 tk. rózsa aroma

1 ek. étkezési keményítő

Kimondottan szerencsés vagyok, mert a nagyszüleim kertjében gyönyörű rebarbara bokor terebélyesedik. Így vasárnap erről vágott öt nagyobb, zsenge szárat nagymamám. Hazanyargaltam a Tisza-tóról és neki is láttam a pitének.

A hideg vajat apróbb darabokra vágtam és elmorzsoltam a liszttel. Gyorsan kell dolgozni, nem szabad gyúrni vagy hosszasan simogatni mert a vaj gyorsan olvad. Mikor már morzsalékos, apró kis darabokra esett benne a vaj, mehet hozzá a porcukor és a só. Ha szép egynemű a tojásokat felverem és majdnem az egészet hozzáteszem a lisztes keverékhez. Annyit hagyjunk csak belőle amennyivel a piténk tetejét megkenjük majd. Mivel a tészta így még nem fog összeállni adunk hozzá egy kis hideg vizet. Ha szép egynemű, elosztjuk. Háromnegyede megy az egyik fóliába, negyede a másikba. Irány a hűtő, minimum egy órára. Mivel én siettem így fél órára ment a fagyasztóba. Ez pont elég arra, hogy összeállítsuk a tölteléket.

A rebarbarát megmosom, megpucolom és 1-2 cm-es darabokra szeletelem. Egy kisebb edénybe teszem, majd alacsony lángon a tűzre. Megszóróm a keményítővel, a cukorral és a vanília rúd kikapart belsejét is hozzáteszem. Hagyom, hogy egy kicsit megpuhuljon és elkezdjen levet engedni. Ezután ízesítem a citrommal és a rózsa aromával. Ha kellően édes-savanyú elzárom alatta a gázt, hagyom egy kicsit hűlni és hozzákezdek a tésztához.

A nagyobb tésztát lisztezett deszkán kinyújtom és belenyomkodom a kivajazott formába. Jöhet a vakon sütés, aminek köszönhetően a tészta szépen belesül majd a formába. Itt nem az a lényeg, hogy minél inkább felemelkedjen. Sokkal inkább az, hogy szépen belesüljön, felvéve a forma alakját, kellő helyet hagyva a tölteléknek. A belenyomkodott tésztára sütőpapírt teszünk és mehet bele a sütőgyöngy, a bab, a rizs vagy bármi, ami nehezék. Így előmelegített 180 fokos sütőben kb. 15 percig sütjük a tésztát. Ha szépen kezd száradni (sülni), de kissé még nedves a közepe kivesszük.

Megkenjük az eper lekvárral (ez is a nagyi kertjéből, a nagyi által készítve, nagyon szerencsés vagyok!), majd beleöntjük a sűrű rebarbarás tölteléket. A kisebb tésztát lisztezett munkafelületen kinyújtjuk és különböző hosszúságú, 1 cm széles csíkokat vágunk belőle. Ezeket egymást keresztezve elhelyezünk a pite tetején. Végül szépen megkenjük a rácsokat és a torta szélét a félretett tojással. A pite mehet is vissza a sütőbe, ahol 40-45 percig sütjük még.  Ha kihűlt megszórjuk vaníliás cukorral, kanyarintunk mellé egy gombóc vanília fagyit és feltett lábbal jóízűen elnyamnyogjuk.