Talán sokaknak egy igazi mumus a répafőzelék, nekem viszont az egyik kedvencem. Persze nagymamám keze van a dologban, aki mint oly sok mást, ezt is mesterien készíti. Határozottan emlékszem, amikor tizennyolc évesen átestem a mandulaműtéten. Mivel igen korlátozottak voltak a táplálék beviteli lehetőségeim nem sok dolgot ehettem. Nem is nagyon bírtam, de a répafőzelékre akkor is áhítoztam. Így amikor már kisebb falatokat le tudtam erőltetni, ennek a főzeléknek a pépesebb változata volt az első, ami lecsúszott. Talán ezért, talán azért, mert tényleg isteni finom, mai napig az egyik kedvencem.

Hozzávalók 4 személyre:

10-12 darab kövér sárgarépa

1 evőkanál vaj

1 evőkanál méz

1 evőkanál citromlé

1 csipet só

1 evőkanál teljes kiőrlésű rozsliszt

2,5 dl tej

0,5 dl tejszín

Sajnos képet nem tudok mellékelni a kész műről, mert olyan gyorsan elfogyott, hogy mire észbe kaptam, már nem volt mit fotóznom. Jó hír viszont, hogy legalább ilyen gyorsan össze is lehet dobni az egészet.

A répákat megmosom, megtisztítom, majd félbevágom és felszeletelem. A serpenyőben felhevítem a vajat és rádobom a répát. Egy kicsit nagyobb lángra kapcsolok, és szinte megdinsztelem az egészet. Mikor már félpuha, mehet bele a méz. Ez nem csak jó ízt ad neki, de szépen meg is karamellizálja.

Mikor ez megtörtént, öntök hozzá egy kis citromlevet. Szerintem jobb az ízharmónia, ha édes és van egy alig érezhető fanyarsága is. Mehet hozzá egy csipet só is,és amikor már tetszetős az íze meghintem a teljes kiőrlésű liszttel. Összeforgatom egy kicsit, és végül mehet hozzá a tej, majd a tejszín. Már csak annyi van hátra, hogy az egész rottyanjon egyet és szépen besűrűsödjön. Nálunk mindenki szereti. Magában, roston csirkemellel, tükörtojással…percek alatt elfogy egy egész lábasnyi.